A természetben való tevékenykedésünk közben gyakran két munkafolyamatot végzünk: az egyik az anyagok szétválasztása, a másik az anyagok egymáshoz rögzítése.

Szétválasztásra sok eszközt használunk, hordunk magunknál: kést, baltát, fűrészt.

A természetben nagyobb gondot jelent számunkra az anyagok egymáshoz rögzítése.

Ezt általában összekötözéssel szoktuk megoldani. A leggyakrabban használt eszközök a madzag, kötél, drót, növényi rostok. A madzaggal, kötéllel, dróttal az a probléma, hogy korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. A növényi rostokkal (pl. iszalag) pedig az, hogy beszerzésük időigényes, de nem is biztos hogy a közelben megtalálható. Mindkét rögzítési mód problémája pedig az, hogy gyakran nem elég erős, nem elég stabil, nem elég precíz.

Ezeket a felsorolt problémákat könnyedén kiküszöbölhetjük a cigányfúró alkalmazásával. Lényege, hogy a rögzítendő anyagokba (általában fa) furatot készítünk, majd a furatokba (szorosan) illeszkedő keményfa (köldök)csapot (régiesen faszög) faragunk és helyezünk, és már létre is jött az erős, stabil, pontos rögzítés. Fakötéssel (pl. lapolással) is kiegészíthetjük. Ha a köldökcsap nem szorul a furatba, akkor síkbeli elfordulásra is képes szerkezeteket is ki tudunk vele alakítani (zsanér).

Most ismerkedjünk meg egy kicsit ezzel a -szerintem- túlélő körökben korszakos jelentőségű, várhatóan nagy karriert befutó eszközzel.

Íme egy kép:

Megjegyzem, hogy a barkácsboltokban kapható pár milliméter átmérőjű, kerek fémnyelű cigányfúrók nem jók számunkra, mert nem elég erősek, csak pár milliméter vastag anyag átfúrására alkalmasak.

Számunkra a képen látható, régebbi időkben használt, nagy átmérőjű, nagy nyelű fúrók alkalmasak. Nekem két fúróm van egy 17 mm átmérőjű, és egy 11 mm-es. Véleményem (és szerény faipari tudásom) szerint egy 17 mm-es fúróval gyakorlatilag minden faszerkezet megépíthető beleértve a nagyméretű fa lakóházat, vízi közlekedési eszközöket, rácsos szerkezetű fa kilátótornyokat is, természetesen kés, balta, fűrész, elegendő faanyag, idő, és motiváció megléte esetén.

A képen látható fanyelű cigányfúró 11 mm átmérőjű, ami éppen ideális a nem túl nagy terveket dédelgető túlélő számára.

A hagyományos cigányfúrónak -a képen jól látható- az a hátránya, hogy a nyele miatt nehezen szállítható. Ez átalakításra szorul. Kézenfekvő, hogy szétszerelhetővé kell tenni, és a nyélbe kell elrejteni a fúrószárat.

Íme 17 mm-es cigányfúróm szállítási helyzetben:

Szállítás

Nézzük az adatokat: a 17 mm-es fúrószáram hossza 27 cm, tömege szárnyas anyával 23 dkg, a nyelet is adó szállítócső 45 dkg (!) ez nagyon sok. Az volt a baj, hogy az elkészítő lakatosnak csak ilyen nagy átmérőjű csöve volt kéznél. Tervezem kisebb átmérőjű, de terhelést bíró, könnyebb (alumínium?) csőre lecserélni.

A 11 mm-es, még fanyelű cigányfúró tömege összesen 22 dkg (hossza 23 cm). A nyél átalakítás itt még nem történt meg, gondolkodom, az (akác)fanyél le és visszaszerelhetővé alakításán is, cél a minél könnyebb, jól szállítható megoldás megtalálása.

Összehasonlításképpen néhány tömeg adat:

Tehát a tömegadatokból is jól látszik, ha a nyelet sikerül jól megoldani, és a cigányfúró tömegét 25-35 dkg között tartani, akkor egy jobb kés tömege és térfogata „árán” egy olyan (túlélő)szerszámot kapunk, amivel gyakorlatilag minden faépítészeti feladatot el tudunk végezni, új perspektívákat tudunk nyitni a túlélésben.

A fényképen látható 6,5cm átmérőjű akác dorongot 5 perc alatt, a 2,5 cm vastag fekete dió deszkát 2 perc alatt fúrtam át, évtizedek óta nem használt nem túl éles 17 mm-es fúrószárral.

Élezés

Amikor megkaptam, nyugdíjas kollégámtól a 17 mm-es fúrót teljesen rozsdás volt, de úgy is vitte az akác dorongot, amikor csiszolópapírral csak simán megcsiszoltam, már sokkal élesebb lett, jobban vitte a fát. Élezni még nem mertem. Akitől kaptam, az azt mondta, hogy szerinte ezek önélezősre vannak készítve és nem kell élezni. Mástól is hallottam ilyet, de az élt tanulmányozva nekem más a véleményem. Ez még egy megválaszolandó kérdés.

Pár apróság: a fúrás könnyebb és gyorsabb, ha egy kis zsírral-hájjal tesszük csúszósabbá a fém és fa találkozását. Erős köldökcsapnak ne ágat, hanem vastag keményfa elgesztesedett belsejét használjuk. A köldökcsapot természetes gyantával be is tudjuk ragasztani a furatba hasonlóan mint a faiparban teszik.

Kis tömege, praktikussága miatt -bízom benne-, hogy hamarosan a túlélő alapfelszereléshez fog tartozni a baltához és fűrészhez hasonlóan. Külföldi túlélő szakirodalomban még nem találkoztam vele, lehet hogy egy hungaricum a CIGÁNYFÚRÓ?

A közeljövőben tervezem a cigányfúró alkalmazásáról egy videót készíteni.